Tanulást támogató anyagok

Rövid, lényegre törő ismertetőket érhetsz itt el annak érdekében, hogy könnyebb és hatékonyabb legyen az otthoni tanulás. A konkrét tantárgyak tanulását támogató anyagok mellett rövid tippeket, tanácsokat is szeretnék ajánlani az OKTONDI-t használók közösségének, melyekkel megküzdhetünk a mindennapi kihívásokkal.

Tanulásmódszertan otthonra

Ha most megkérdezünk, mi a két legnehezebb dolog az otthoni tanulásban, biztosan köztük lesz a motiváció megőrzése és a figyelem fókuszálása. Hogyan segíthetünk magunknak? 

Rövid tippeket, tanácsokat szeretnék most ajánlani az OKTONDI-t használók közösségének, olyanokat, amelyeket mi, az OKTONDI-n dolgozó önkéntes csapat is sikerrel alkalmazunk miközben mindennapi kihívásainkkal küzdünk.

Motiváció

Sokan szembesülhetünk vele diákként vagy egyetemistaként, hogy a távtanulás során nagyon könnyű – még könnyebb, mint az iskolában – elveszteni a kedvünket az érdemi munkához. Ki akar tanulni, amikor végre itthon van? Vagy ki akar tanulni, ha Netflixezni is lehet? Ki akar tanulni… egyáltalán bármikor, ha az kötelező? Ha pedig a fejünk felett lebegnek olyasmik, hogy érettségi, felvételi, akkor különösen stresszelőek lehetnek ezek a gondolatok.

1. Állíts össze teendőlistát!

Nap elején, ha csak fejben is, de gondold végig és ha van hozzá kedved, írd is le miket szeretnél elérni aznap.

2. Limitáld a bejövő információ mennyiségét!

A közösségi média és alapvetően az internetes tartalmak úgy vannak felépítve, hogy magukra tereljék a figyelmünket, és vásárlásra, látogatásra, cselekvésre buzdítsanak. Az esetlegesen felugró hírekről nem is beszélve: ne lógj egész nap a vírusról szóló híreken, legyen egy erre kijelölt idő, amikor informálódsz.

Fókuszálást elősegítő böngésző-bővítmények:

– AdBlock – reklámtartalmat szűr a böngésződben

– Momentumdash, ami az új oldal lenyitásakor emlékeztet arra, hogy mi a napi feladatod, nem mellesleg gyönyörű képekkel lep meg minden nap

3. Jutalmazd magad!

Legalább olyan fontos, hogy megengedd magadnak a pihenést, lustálkodást, mint egyébként. Lehet hogy ez most fizikailag egy helyre koncentrálódik, de engedd meg magadnak pihenős időt a fókuszidő után, sportot a nap közben ( 😉 )

Fókusz

1. Fókuszálást segítő aranyos applikációk:

A Forest nevezetű app a telefonodon való csüngést segít megszüntetni, úgy, hogy virtuális fácskákat ültethetsz azzal, hogy beállított x ideig nem nézel a telefonodra. A számítógéppel is összekapcsolható az app, így amíg a fád nő, ott sem látogathatsz bizonyos oldalakat, mert ha megteszed, a fa elszárad.

2. Öngondoskodási stratégiák átkeretezése

Azok a hobbik, szabadidős tevékenységek, amik eddig is kikapcsolódásod szolgálták: próbáld meg újragondolni úgy, hogy a jelenlegi helyzetben is folytathasd valahogyan. Ha pedig még nem tudod, mik ezek, épp ideje kideríteni 😉

Ha jobban tudsz aktívan kikapcsolódni, jobban fog menni az aktív produktivitás is!

Öngondoskodási stratégia 1. – Meditáció, sport

o a nap eleji meditáció a reggeli ébredésben segít, és a napod előregondolásában, ahogy az úgynevezett “body and mind” órák is, mint például a jóga vagy a gerinctorna, stretching.

o Írd be akár Facebookon a keresősávba, hogy online meditáció, és máris sok ingyenes, élőben tartott órával, kihívással találkozhatsz! Haladóknak: ha ugyanezt zsírégető, erősítő órával írod be, akkor is kihívások garmadájával találkozhatsz!

Öngondoskodási stratégia 2. – Fókuszálást segítő írás, összegzés

A közelmúltban indult magyar kezdeményezés, a Zajszünet fókusznapló személyes kedvencem, hiszen külön erre a helyzetre készült, 21 napig végigvezet a szokásaidon, és megtanít egy-két újdonság bevezetésére is.

James W. Pennebaker amerikai szociálpszichológus munkássága tudományosan is bizonyítja az írás gyógyító erejét, szóval ha volt ilyenre eddig is indíttatásod, folytasd bátran!

A legfontosabb pedig talán, hogy tudatosítsd, nem baj, ha nem megy a tökéletes home office elsőre! Légy megértő magaddal, vigyázz a családodra és keresd meg a helyzetnek azt az oldalát, ami épít, előrébb visz téged!

Írta: Kóti Henriett

Hogyan tanulj a távoktatás alatt természettudományokat?

A természetben semmi sem a véletlen műve. Minden új ismeret után kérdezd meg magadtól például, hogy: Miért?

1. Olvasd el a könyvet, és készíts jegyzetet belőle!

Ha végeztél, tegyél fel magadnak kérdéseket az anyagból, és válaszold meg őket! A távoktatás azonban nem jelenti azt, hogy egyedül kell tanulnod. Ha kérdésed van, bátran kérj segítséget tanáraidtól, illetve osztálytársaidtól! Osszátok meg egymással amit találtok! Ha tehetitek, tanuljatok együtt online! Írjatok egymásnak kérdéseket, és ellenőrizzétek le! Nagyon jó hatással van a tudásra, ha vitáztok egy témáról, vagy egymást feleltetitek!

2. A természetben semmi sem a véletlen műve.

Minden új ismeret után kérdezd meg magadtól, hogy: Miért? Akár naplóban vezetheted is az ok-okozat összefüggéseket. Fontos a következtetések levonása, valamint a rendszerben való gondolkodás gyakorlása.

3. Próbáld átlátni, miről szól az adott fejezet/videó/feladat, amellyel foglalkozol, majd keress összefüggéseket!

Hogyan kapcsolódik az eddig tanultakhoz? Akár gondolattérképet is készíthetsz, hogy lásd a kapcsolatokat. Nézd meg újra a tartalomjegyzékben, hol foglal helyet a tananyagban az aktuális rész! Hogyan kapcsolódik az előzőekhez?

4. Hasonlóak, mégis különböznek.

Ezzel a mondattal a különböző természettudományos tárgyak nagyon sok témakörét le lehet fedni. Ne csak a kapcsolatokat derítsd fel, hanem vizsgáld is meg őket. Miben hasonlóak? Miben különböznek?

5. A tudomány egy nyelv.

Hiába tanulod a természettudományos tantárgyakat magyarul, ha nem érted, mit olvasol. Készíts fogalomgyűjteményt az éppen tanult anyagból, ezzel átláthatod, amit tudnod kell. A fontosabb fogalmak tanulásához gyárts tanulókártyákat (papírcetlik/online: quizlet)!

Tipp: Vannak a tudományok között eltérések. A kémia és a fizika fontos része a kísérletezés, a szabályok alkalmazása, illetve az összefüggések keresése. A földrajz és a természetismeret esetében fontos minden apró kis tényező kölcsönhatása; továbbá az ábrák elemzése. A biológia modelleket és vizuális ábrákat használ, hasonlóságokat és különbségeket keres.

Nézd meg, fogd meg, szagold meg, figyeld meg és vizsgáld meg! Akard megérteni a világunk működését, mert hidd el: csodálatos!

Tanácsok kísérletekhez:

  • Fontos, hogy el tudd képzelni a reakciót/történéseket!
  • Foglald össze, hogy milyen eszközöket használnál. Miért?, Milyen anyagot/testet hova helyeznél?
  • Ha nézel egy animációt vagy videón egy kísérletet,, próbáld magadnak lerajzolni és kifejteni! Ekkor lépésről lépésre át kell gondolnod, hogy mi miért történik, ezáltal jobban megérted és megjegyzed a látottakat.
  • Ha egy kísérlet elvégezhető egyszerű házi eszközökkel (befőttes gumi, műanyag palack stb.), és nem veszélyes, végezd el te magad is, de csak és kizárólag szülői felügyelet mellett!

Tantárgyi sajátosságok:

A térbeli látásmód kialakulása kulcsszerepet kell kapjon ebben a tantárgyban, hiszen később erre lehet alapozni a földrajz tantárgyat.

A biológia egy vizuális tárgy. A könnyebb megértéshez minden új témához keress magadnak egy képet! Elemezd ki, mit tanultatok!

A mennyiségek közötti összefüggéseket kövesd nyomon a mértékegységekkel is! Ez segít a mélyebb megértésben. Gyakran a számítási feladatok megoldása során értjük meg igazán az összefüggéseket és a tanultak használhatóságát, ezért mindenképp foglalkozz velük. Kezdj a könnyűekkel!

Kiemelten fontos, hogy felismerjük az élővilág és a földrajzi tér kölcsönhatásainak jelentőségét a legapróbb jelenségektől, a legmeghatározóbb tényezőkig. (pl.: időjárási jelenségek és éghajlati viszonyok hatása a területi adottságokra, népességre, illetve élővilágra)

Ha csak nézed a könyvben a leírt egyenletet, az nem elég! Írd le először csak az anyagokat, majd próbáld meg önállóan rendezni a reakciót! Mondd el hangosan, melyik vegyületből, mi keletkezik! Próbáld meg hasonló anyaggal is felírni az adott egyenletet! Ezzel gyakorolsz és látod, mi az, ami nem megy.

Tippek a rendezéshez:

  1. Az egyenlet mindkét oldalán minden atom típusból ugyanannyinak kell szerepelnie. (tömegmegmaradás, illetve anyagmegmaradás törvénye)

  2. Az oxigén és a hidrogén jó alapot biztosít az egyenlet rendezéshez, ha szerepelnek az egyenletben.

  3. Mindig ellenőrizd az egyenletet, mert azzal is végiggondolod, mi történik!

Hogyan elemezz verset?

A tévhitekkel szemben soha nem az a kérdés, hogy mire gondolt a költő!

A verselemzés szerkezete/szempontjai

A verselemzés során egy elemző megközelítéssel értelmezzük a verset. Soha nem az a kérdés, hogy mire gondolt a költő! Az irodalom tantárgy keretében NEM a gondolatolvasás képességét kell elsajátítani.

Tippek nagy általánosságban:

  • ne ismételd önmagad: próbáld meg elkerülni a szóismétléseket és tartalmi szempontból is mindig új ötleteket írj le!
  • támaszd alá az észrevételeidet idézetekkel!
  • próbáld meg észrevételeidet minél pontosabban megfogalmazni, hogy a leírás egyértelmű legyen
  • a szövegedet oszd bekezdésekre (lásd: hamburger), de a bekezdéseknek ne adj külön címet!
  • MINDEN előtt hasznos, hogy a verset átfusd és hangolódj rá a témájára, ezzel sokkal gyorsabban, hatékonyabban és sikeresebben lehet megírni a verselemzést.
  • ha ismert a vers és/vagy a szerző: keletkezési körülmények, a vers helye az életműben, szerző elhelyezése a korban, stílusban; érdekességek, stílusjegyek a szerzőről- kizárólag az elemzett művel kapcsolatban
  • ha teljesen ismeretlen: a vers témájáról néhány általános megállapítás (amely előrevetíti az elemzést, valamint kapcsolatot teremt más művekkel – intertextualitás)

Maga a műértelmezés; az elemek sorrendje változtatható, de célszerű a címmel kezdeni; a bekezdések száma nem meghatározott, azonban ajánlott a tartalmi egységeket külön – formailag is strukturálni

Cím

  • a cím és a szöveg tartalmának viszonya (mire utal?, mit jelöl meg?, mennyire konkrét?, mennyire félrevezető?, milyen eseményt, személyt, tárgyat, időt emel ki és miért? ad-e keretet a versnek? ellentétben áll-e verssel?)
  • fajtái: témajelölő/műfajjelölő/motivikus (ez utóbbi csak egy adott motívumot ragad ki, nem az egész témára utal, szóval NEM témajelölő)

Téma

  • miről szól a vers, mi a központi téma – itt értékelődik fel minden tudás a költőről, illetve arról, hogy milyen időkben írta a verset, mert ezáltal könnyebb meghatározni a témát
  • jellemző témák: szerelem, bánat, emlékezés, kitartás, egy táj leírása, a lírai én hangulata stb.
  • egyszerre több téma is előfordulhat

Műfaj

  • műfaji sajátosságok (mindig indoklással!!!), azok tartalomhoz való viszonya
  • megfelel-e a vers a műfaji követelményeknek vagy ellentétben áll azokkal?
  • például: dal, elégia, óda, himnusz, ars poetica, epigramma, episztola, tájleíró költemény…

Vershelyzet

  • meghatározza-e a költő a saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit?
  • narratíva: ki, mikor, hol, kihez, miért beszél?
  • Van-e megszólítottja a versnek? Ha igen, ki lehet az?

Szerkezet

  • versszakok száma, sorok száma és ezek egymáshoz való viszonya
  • ha szabályos a versforma, azt is meg lehet említeni, ahogy azt is, ha nincsenek versszakok (pl.: posztmodern tagolatlansága)
  • van-e visszatérés (pl.: refrén, keretes szerkezet)?
  • rímelnek a sorok vagy szabad vers?
  • a rímek milyen fajtája? páros rím (aabb), keresztrím (abab), bokorrím (aaaa), félrím (axax)
  • milyen elven halad a vers? (időrendben, térviszonyok mentén, stb.)?
  • van-e bármilyen váltás a versszakok között (tér, idő, hangulat, tartalom)
  • tudjuk-e nagyobb/kisebb részekre tagolni, nemcsak a versszakok, hanem egyes gondolatok (vagy hangulatok, tartalom, idő) alapján?
  • verselés: időmértékes, ütemhangsúlyos, kevert, stb.

Alapgondolat (általános mondanivaló)

  • miről szól a vers? milyen érzelm(ek)et fejez ki?
  • kulcsszavak, kulcsmondatok felismerése (akár idézni is lehet)
  • ez nem a történet elmesélése és nem is a költő gondolatainak kitalálása

Hangulat, hangnem

  • vizualitás: vannak-e színek a versben?
  • hanghatások: vannak-e, és ha igen, milyenek a hanghatások a versben?
  • ezek összevetése a tartalommal és a formával
  • hangneme lehet például boldog, lelkesítő, negatív, pozitív, feszült, csodálkozó, szomorú, személyes stb. (a hangnem szorosan összefügg a vers műfajával)

Nyelvi kifejezőeszközök

  • hangok: milyen hangokat használ a vers? milyen a vers hangzása? (kemény hangzás- sok k; lágy hangzás- több l, stb.)
  • szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás: milyen szavak vannak a versben?
  • negatív vagy pozitív jelentéstartalmú szavak; idegen szavak; egyéni szóalkotás; sok ige – mozgalmasság (verbális stílus), főnevek dominanciája (nominális stílus)
  • van-e a szavak közt valamilyen konfliktus (pl. ellentétes jelentéstartalom, összeférhetetlenség, oximoron, paradoxon)?
  • mondatszerkesztés: nagyon egyszerű mondatok; bonyolult, többszörösen összetett mondatok; sok felkiáltás; költői kérdések; sok kijelentő mondat, soráthajlás (enjambemenet)

Stilisztikai formák

  • szóképek: képi hasonlóságon alapuló szóképek: megszemélyesítés, hasonlat (mint; -ként), metafora (teljes/hiányos), allegória; logikai összefüggés/ fogalmi hasonlóságon alapuló szóképek: metonímia (rész-egész: szinekdoché), elvont költői képek: szimbólum, toposz, szinesztézia, komplex költői kép
  • alakzatok: ellentét (vagy ellentmondás), ismétlés (szó-, tő-), figura etimologica (szótőismétlés), alliteráció, refrén, (gondolat)párhuzam, felsorolás: halmozás, fokozás, kisebbítés; stílusalakzatok: irónia, gúny, szarkazmus, pejorativitás (lekicsinylés)
  • zenei eszközök: rímek, alliterációk, hangutánzó szavak
  • Versforma, versritmus (lásd: szerkezet)
  • Ha egyértelmű, hogy mikor íródott a vers, akkor az adott irodalmi kor jellegzetességeit, stílusirányzatait is beleírhatod (amennyiben a vers ezeknek megfelel)!

– a legjobb, ha új információt nem tartalmaz

  • ha ismerős a vers: korstílus, stílusirányzat; a mű hasonlósága más versekhez és az észrevételek rövid összefoglalása
  • ha teljesen ismeretlen: az elemzés rövid összefoglalása (de ne ugyanaz legyen, mint a bevezetésben)
  • a verssel kapcsolatos szubjektív élmények, észrevételek, benyomások és tapasztalatok kihangsúlyozása

Történelemtanulás a négy fal között

A történelemtanulás legfontosabb alapköve az, hogy ne csak „magolj”, de gondolkodj is.

Gondolkodj!

A történelemtanulás legfontosabb alapköve az, hogy ne csak „magolj”, de gondolkodj is. Ingyen van, és sokkal könnyebben fogsz tudni tanulni! A történelemben „minden összefügg mindennel”. Kutakodj, maradj kíváncsi és mindig próbáld megtalálni az összefüggéseket az események és folyamatok között. Tegyél fel kérdéseket magadban! „MIÉRT…?” Fontos tudnod, hogy a tankönyv néhány esetben nem fogja tudni megválaszolni a kérdésedet. Használd az interneten fellelhető megbízható forrásokat!

Egyetemes vs. magyar történelem

A történelemtanulás sajátossága, hogy míg időrendben halad a tankönyv, de két külön síkon: magyar és egyetemes történelem. Fontos, hogy a kettőt együtt vizsgáld egymással, igyekezz beiktatni Magyarország történelmét az egyetemes történelem fonalába! Lapozz vissza a jegyzeteidben/tankönyveidben, nézd meg, mi zajlott az adott időszakban a térségben, Európában és a világon!

Évszámok

„Tartsd a barátaid közel, de az ellenségeid még közelebb!” Használd az évszámokat! Segítenek az anyagrész vázának felépítésében, könnyebben fogsz tudni tájékozódni. Mindig tartsd észben, hogy nem kell az összes évszámot megtanulnod!